Szentesi Mária

Az önfeláldozó dajka

Szentesi Mária Budapesten élt és már 1932-től a zsidó Rajk családnál dolgozott, mint cseléd, majd később a kis Mirjam dajkájaként. A család nagyon szerette a tisztességes asszonyt, szinte családtaggá vált az együtt töltött több mint egy évtized alatt.

Ez a meghitt viszony 1944-ben véget ért. A Rajk családnak csillagos házba kellett költözni, így természetesen nem vihették magukkal Máriát. Az elbocsátott dajka más családoknál vállalt mosást, de közben mélységesen aggódott az akkor nyolc éves Mirjam sorsa miatt. Döntött: kimenti a kislányt a csillagos házból.

1944. október 16-án, miután a nyilasok átvették a hatalmat és a zsidó ellenes atrocitások az utcákon általánossá váltak, Szentesi Mária belopódzott a csillagos házba, ahol Rajkék laktak. Kicsempészte a kislányt és a saját lakásában rejtette el, ami a magyar főváros egyik szegényebb városrészében volt.

Egészen a főváros felszabadulásáig gondoskodott a kislányról, úgy mintha a saját gyermeke lett volna. Mindig magával vitte, amikor dolgozni ment, soha nem veszítette szem elől. Második anyjaként szerette Mirjamot, élelmezte, ruházta, gondoskodott róla mindenben.

A felszabadulást követően a Rajk család tagjai újra egymásra találtak, majd amint lehetett alijáztak Izraelbe.

A Yad Vashem Szentesi Máriát 1985-ben a Világ Igaza címmel tüntette ki.