Karády Katalin

Képgaléria: 
Karády Katalin

A gyermekmentő színésznő

Kenczler Katalin néven, Kőbányán született egy hétgyermekes családba. Hosszú évek kemény munkája eredményeként vált azzá az ünnepelt filmcsillaggá, akit Karády Katalin néven ismerünk. A fizetéséből több házat vásárolt, aminek komoly jelentősége lett, amikor az embermentő tevékenységét folytatta.

A német megszállás után nemkívánatos személy lett, dalai sugárzását betiltották, mert azok „idegenek a magyar lélektől”. Április és július között a Gestapo tartotta fogva, naponta vallatták kapcsolatairól. Utólag, már Amerikában adott egyetlen interjújában elmondta, milyen megaláztatásokban volt része nap mint nap. Miután 1944 júliusában kiengedték, Nyáry Pál utcai lakását kifosztva találta.

Látva a fővárosi zsidók, köztük több kollégája üldözetését, úgy döntött, hogy nem csak sajnálkozik, hanem aktívan segít az áldozatoknak. Filmszerepeiért vett lakásaiban bújtatta a rászorultakat, a Nyáry Pál utcában valamint Lepke utca 26. alatt. Egy csapat gyereket úgy mentett meg a Duna-parton a kivégzéstől, hogy a nyilasoknak ékszereket és aranyat adott értük cserébe. A megmentett gyerekeket saját lakásában bújtatta.

„Nem szívesen beszélek róla, nehogy kérkedésnek hasson. De az igazság az, hogy üldözötteket bújtattam. Annak idején három lakásom volt, mindegyikben jó néhány embert rejtegettem. Ezt nem valami hősies áldozatnak, hanem emberi kötelességemnek éreztem.”

A háború után idegösszeomlást kapott, miután megtudta, hogy vőlegénye, aki magas rangú magyar katonatiszt, az elhárítás egyik vezetője volt, az orosz fogságban meghalt. Ezután csak megalázó szerepeket kapott, végül Amerikába emigrált. Többé nem tért haza, de 1990-ben bekövetkezett halála után végül Budapesten temették el.

Karády embermentő tevékenységét a Jad Vashem 2004-ben ismerte el, posztumusz kitüntetését Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója vette át, az elismerést az intézményben helyezte el.

fotó: wikipedia