Balázs József és felesége

A határvadász, aki üldözötteket mentett

Balázs József Kassán, a magyar királyi honvédség keretében szolgált határvadász főtörzsőrmesterként. Mivel a városban állandó állomáshelye volt, ezért felesége Margit és lányuk, Katalin is a városban lakott. Mindhárman szemtanúi voltak annak, ahogyan 1944 tavaszán a városi zsidókat a gettóban, a környékbelieket pedig a város melletti téglagyárban gyűjtötték össze és később az auschwitz-birkenaui haláltáborba deportálták.

1944 őszén újabb zsidók érkeztek Kassára, mégpedig munkaszolgálatosok, akiket a téglagyárban szállásoltak el. Balázs József itt felfedezte a lerongyolódott emberek között egykori osztálytársát, dr. Fülöp Lászlót. Mivel Balázs katona volt, ezért decemberben tudomására jutott, hogy a munkaszolgálatosokat deportálni fogják a németországi táborokba kényszermunkára.

Ekkor barátságát cselekedetekben is kifejezte: egyenruhában megjelent a téglagyár kapujában és elérte, hogy Fülöpöt és testvérét Zoltánt, illetve egy barátjukat, Simonyi Egont elbocsássák, hogy a főtörzsőrmester irányítása alatt dolgozzanak. Ez utóbbi személyt egyébként Balázs József nem ismerte, ennek ellenére segített rajta is. A férfiakat a saját lakására vitte, ahol a felesége gondoskodott a szökevényekről.

Néhány újabb hét telt el, amikor megnőtt annak a veszélye, hogy a három bujkálót esetleg felfedezik a Balázs lakásban. Ezért a főtörzsőrmester védenceit átvitte a laktanyába, ahol az egyik épület padlásán bújtatta el őket. Feleségével együtt egészen 1945. január 20-ig, Kassa felszabadulásáig, ruhaneművel, élelemmel és gyógyszerekkel látták el a három zsidót, akik így megmenekültek.

Balázs Józsefet és feleségét, Szabó Margitot a Yad Vashem Intézet 1998-ban a Világ Igaza címmel tüntette ki.