báró Gorup Györgyné

Az embermentő bárónő

Báró Gorup Györgyné, lánykori nevén Grónay Sarolta a háború alatt Budapesten élt családjával. Amikor 1944 júniusában a fővárosi zsidók számára kényszerlakhelyül kijelölték a csillagos házakat, a bárónőék házával szemközti épületet is annak nyilvánították. Gorupné tudatosan segítette az üldözötteket, ha kellett maga vásárolt be nekik élelmiszert és más szükségleti cikkeket. Ahhoz is hozzájárult, hogy Molnár úr, aki a munkaszolgálatból megszökött és hamis iratokkal élt a városban, a lakásán találkozhasson a menyasszonyával, aki a szomszédos csillagos házban élt. Amikor veszély fenyegetett, akkor számos zsidó a bárónő lakásában talált menedéket.

1944 végén, amikor már zajlott a főváros ostroma és a nyilas bandák teljesen gátlástalanul garázdálkodtak a városban, Gorupné elrejtette a lakásában a zsidó Kunnét és három gyermekét. A gyerekek, István és két kishúga, a kilencéves Judit és a tizenhárom éves Jaffa élvezte a Gorup család vendégszeretetét. Sarolta és családja minden menekült számára talált menedékhelyet, közvetítették az üzeneteket, így a külön bujkáló családtagok folyamatosan értesültek egymásról és kapcsolatban maradtak egymással. Amikor egy-egy rejtekhely veszélyessé vált, akkor a bárónő habozás nélkül a saját lakásába fogadta az üldözötteket.

Gorup Györgyné Grónay Saroltát 1996-ban a Világ Igaza címmel ismerte el a Yad Vashem.