Konarik József

Az antifasiszta katonaszökevény

Noha Konarik József 1940-43 között eleget tett honvédelmi kötelezettségének és katonai szolgálatot teljesített, 1944-ben már nem volt hajlandó bevonulni. Leszerelését követően az újabb behívóig a MÁVAG repülőműhelyében dolgozott. A fiatal gépész és vasmunkás antifasiszta nézetei miatt hamar bekapcsolódott a gyárban működő ellenállási csoportba.

Korábban, 1943-ban megismerkedett a zsidó leánnyal, Seremet Erzsébettel, aki Ungvárról menekült Budapestre, hogy elvegyüljön a tömegben. Konarik, aki 1944-ben már maga is illegalitásban volt, mint katonaszökevény, segített ismerősének. Búvóhelyet és hamis iratokat szerzett Erzsébet számára. A lány nem érezte magát biztonságban a rejtekhelyen, mert folyamatosan razziákat tartottak a nyilasok. Ezért Konarik József a saját szolgálati lakásában, a Delej utca 51. szám alatt helyezte el. A szomszédok részéről itt is fenyegette a zsidó lányt az a veszély, hogy valaki feljelenti. Végül a férfi a saját unokatestvére, a kassai Konarik Erzsébet iratait adta oda a fiatal nőnek. Ennek birtokában háborítatlanul élhetett a felszabadulásig, sőt Konarik kapcsolatai révén a MÁVAG egyik mérnökének gyermekei mellett lett nevelőnő a család kelenföldi otthonában.

Konarik József egy másik ungvári zsidó nőnek, Szántó Károlynénak (Kösztembaum Klára a lánykori neve) is segítséget nyújtott. Megszöktette az asszonyt a Vilmos császár úton egy csoport zsidó közül, akiket a nyilasok az utcán letartóztattak. Hamis iratokat adott neki és elbújtatta a Hungária körút 87/a számú házban, ahol az ellenállócsoport egyik bázisa volt.

Konarik Józsefet a Yad Vashem 1992-ben a Világ Igaza címmel tüntette ki.