Sátori Pálné Mária

Szeresd szomszédodat…

Egy olyan történetet adunk közzé, amelyben hősünk szó szerint betöltötte az egyetemes etikai parancsolatot: „Szeresd szomszédodat, mert olyan, mint te!”

Sátori Pálné Mária férjével és kislányukkal, Évával a szomszédos Vermes családdal jó barátságban éltek. Különösen a két fiatalasszony barátkozott össze, hiszen Vermeséknek is volt egy Évához hasonló korú kisgyermekük, Gábor.

1944 júniusában a házat, ahol laktak csillagos háznak nyilvánította a főváros. Sátoriék is kiköltöztek, de Mária nem szakította meg a kapcsolatot barátnőjével. Miután a nyilasok átvették a hatalmat Sátoriné segített Vermesnek megszökni a csillagos házból. Talált neki búvóhelyet is egy pincében, ahol Pest felszabadulásáig, 1945. január 18-ig rejtőzködött. A főváros ostroma alatt is gondoskodott Vermesről.

Vermesnének, akivel igazi barátnők voltak, keresztény iratokat szerzett és ezzel megmentette az életét. A kisfiút Gábort sikerült a Jó Pásztor Bizottságon keresztül Sztehlo Gábor gyermekotthonában elhelyezni, amely a főváros budai oldalán volt.

Miután az ostrom véget ért Vermesné egy tutajon kelt át a jeges Dunán, hogy megtalálja fiát. A család újra egyesülését követően az anya elmondta Gábornak, hogy mit tett a családért Sátoriné és megígértette vele, hogy sosem felejti el, kinek köszönheti az életét. Vermes Gábor még azt követően is kapcsolatban maradt Sátorinéval, hogy a szülei meghaltak.

A Világ Igaza címmel a Yad Vashem 1992-ben tüntette ki Sátori Pálné Máriát.