Bereczky Albert

Képgaléria: 
Bereczky Albert

„Cselekedettel és valósággal”

János apostol leveléből származó bibliai idézettel kezdjük Bereczky Albert református lelkész embermentő tevékenységének bemutatását. Ő egy olyan ember volt, aki lelkészi hivatását és a keresztény hitet komolyan vette. Amikor a zsidók számára életveszélyessé vált a helyzet Bereczky nem tétovázott: segített.

Budapesten, Pápán és Bázelben végezte tanulmányait, majd több helyen szolgált lelkészként, végül 1930-tól a fővárosba került. A külső-lipótvárosi és külső terézvárosi gyülekezetek lelkipásztoraként szolgált. 1936-tól gyűjtést szervezett, az ebből befolyt összegből épült fel a Pozsonyi úton a Hálaadás temploma. Ugyanebben az időben közös nyomdát üzemeltetett Tildy Zoltánnal, a későbbi köztársasági elnökkel.

Bereczky már az első zsidó ellenes törvény után prédikált a kirekesztéssel szemben, követelte a jogtalanságok megszüntetését. Az 1944 nyarán folyó tömeges deportálásokkal szemben is felemelte a szavát, bíztatva a protestáns egyházi vezetőket, hogy tiltakozzanak. Személyesen vitt el egy példányt az Auschwitz Jegyzőkönyből Ravasz László református püspöknek. Kapcsolatban állt a cionista embermentőkkel, köztük Komoly Ottóval. Miközben a református egyházban több hónap katekizmushoz kötötték a keresztelést és a keresztlevelek kiadását, Bereczky ezt minden további kérdés nélkül kiállította a hozzáfordulóknak. A nyilas uralom idején több száz kitöltetlen keresztlevelet adott át Berend Györgynek, aki a cionista földalatti mozgalom és a Nemzetközi Vöröskereszt aktivistája volt.

Bereczky Albert a háború után országgyűlési képviselő, majd a vallásügyi minisztérium államtitkára és az FKGP politikai bizottságának tagja volt. 1948-tól reformtus püspök lett, tíz évvel később azonban minden egyházi tisztségéről lemondott betegsége miatt.

A Yad Vashem 1996-ban Világ Igaza címmel tüntette ki.

A Pozsonyi úti református gyülekezet honlapján található cikk, többek között Bereczkyről.