Sajti Ilona

A barátnő, akit fel lehetett hívni

Sajti Ilona Budapesten élt és a jó barátnői közé tartozott Schwartz Vera is, aki zsidó származású volt. 1944 októberében a nyilas hatalomátvételt követően Verát munkaszolgálatra hívták be. Csoportját a Benczúr utcában szállásolták át. Munkahelyük azonban a Gellérthegyen, az SS főhadiszálláson volt.

Decemberben, mielőtt a szovjetek bekerítették a fővárost, Schwarzékat a Német Birodalomba akarták deportálni kényszermunkára. Szüleit nem tudta megtalálni a gettóban, ezért barátnőjét, Sajti Ilonát hívta fel telefonon, hogy elbúcsúzzon tőle.

Ilona azonban nem csak elköszönt, hanem azonnal oda sietett, ahol a deportálás előtt összegyűjtötték a zsidókat. Megtalálta barátnőjét és kérés nélkül átadta neki a saját iratait. Schwarz Vera így Sajti Ilona néven elhagyta a tábort és barátnőjével a Sajti család lakásába ment. Itt rejtőzködött 1945 januárjáig, amíg a pesti városrész felszabadult a náci és nyilas uralom alól.

Sajti Ilona családja egyetértett lányuk döntésével, hogy barátnőjének menedéket adjon. A család a saját életét is kockáztatta azzal, hogy befogadta Verát. A háború után Sajti Ilona férjhez ment és Darvassy Endréné néven tüntették ki az embermentő tevékenységéért.

A Yad Vashem 1995-ben ismerte el Darvassy Endréné Sajti Ilonát, mint a Világ Igazát.