Ona Simaite

Képgaléria: 
Ona Simaite

A vilnai gettó mentőangyala

A litván Ona Simaite az egyetem elvégzését követően a kovnói (Kaunas) egyetem könyvtárosaként dolgozott. A háború kitörésével egy időben áthelyezték Vilnába, és a helyi egyetemi könyvtárban dolgozott a háború végéig.

Egyetemi könyvtárosként nyugodtan élhette volna életét, ha lelkiismerete nem lázad fel a zsidók gettóba zsúfolása és szenvedése láttán. Sok töprengés után különös módot talált a gettó lakóinak megsegítésére. Ona engedélyt kért a németektől, hogy beléphessen a gettóba, azzal az indokkal, hogy az egyetemi könyvtárból kikölcsönzött könyveket akarja összegyűjteni a zsidó egyetemi hallgatóktól, akiket a gettóba zártak. Ezt az ürügyet kihasználva minden nap bejárt a lezárt területre. Volt ismerőseinek segített életet jelentő küldetésekben, elkobzott vagyonuk visszaszerzésében, vagy saját élelmiszerjegyeit felhasználva mentette meg az éhhalálra ítélteket, főleg a fiatal gyerekeket. Többször kicsempészte a zsidó ellenállási mozgalom titkos leveleit, városi útjairól, pedig hamis iratokkal tért vissza. Ona életszemlélete szerint egy nép sem képes a kultúrája nélkül életképes maradni, s ezért megpróbált megmenteni minél több zsidó könyvet. A könyvtárnyi anyagot lakásának padlója alatt és az egyetem könyvtárában rejtette el. E tevékenysége miatt sokszor ütközött szomszédai értetlenségébe. A besúgók feladták a helyi Gestaponak, akik arra akarták kötelezni Onát, hogy szakítsa félbe a zsidóknak adott segítséget, de ő ezt megtagadta.

Miután Ona nem engedelmeskedett a németek utasításának, nem bántották, de mindenhová követték. Ezért a gettón kívül szervezte a mentést. Egy segélyszervezetet alapított, amely a zsidó gyerekeket igyekezett kimenteni a gettóból. 1944 nyarán, amikor egy tizenegy éves kislányt próbált hamis iratokkal menteni, egy ügyvéd előtt kijelentette, hogy a lányka a saját unokahúga. Ezután a Gestapo letartóztatta, majd a kínzások után halálra ítélték. A haláltól úgy menekült meg, hogy kollégái lefizettek egy magasrangú Gestapo-tisztet, ezért Dachauba deportálták. A háborút követően Párizsban telepedett le. 1953-ban kapta meg a ?Világ Igaza? elismerést.

(fotó: Jad vashem)