Sándorfy Ferencné

Egy keresztény vallású zsidó megmentője

Régi bölcsesség, hogy az ember szerezzen barátokat. Különösen fontosak a barátok a nehéz helyzetekben, amikor még a testvéreknél is nagyobb segítséget nyújthatnak a bajbajutottaknak. Egy igaz barátnő kellett Szilas Zsuzsannának is ahhoz, hogy a vészkorszakot túlélje férjével együtt.

Az Orbok család (ez Szilas Zsuzsanna lánykori neve) már az első világháború alatt, 1915-ben a keresztény vallást választotta a zsidósággal szemben és kikeresztelkedett. A család Zsuzsannát és lánytestvéreit keresztény oktatásban részesítette, presbiteránius iskolába jártak és soha nem kaptak zsidó vallási tartalmú nevelést. Noha mindig is tudták, hogy a család eredetileg zsidó volt, ez számukra semmit sem jelentett. Annak ellenére, hogy a környezetükben vegyesen éltek kikeresztelkedett és a vallásukat tartó zsidók is.

Az 1930-as évek második felében Zsuzsanna Angliába ment dolgozni, mert elveszítette az állását a terjedő zsidóellenes hangulat miatt. Tizennégy hónapig próbálkozott azzal, hogy a családját is maga után vigye a szigetországba, de ez nem sikerült, így visszatért Magyarországra. Egy zsidó tulajdonú cégnél helyezkedett el, ahol számos zsidó vette körül. Általuk ismerkedett meg a judaizmussal és egy zsidó udvarlója is akadt, aki később a munkaszolgálaton vesztette életét.

A német megszállást követően elvesztette állását, szüleivel együtt csillagos házba kellett költöznie. A kikeresztelkedett zsidók ügyeinek intézésére alkalmazta őt a Zsidó Tanács. Akkoriban komoly udvarlója volt Szilas Miklós, egy nem kikeresztelkedett zsidó férfi, akivel össze is házasodtak. Miklós a repülőtér közelében volt mukaszolgálaton.

1944. október 13-án vagy 14-én Zsuzsannát felkereste gyermekkori barátnője Ruzicska Ilona, aki akkoriban ment férjhez egy magyar katonatiszthez, Sándorfy Ferenchez, aki éppen frontszolgálaton volt. Ilona felajánlotta barátnőjének, hogy amennyiben a helyzet rosszabbra fordul, akkor elbújtatja őket.

Másnap, amikor a nyilaskeresztesek átvették a hatalmat Miklós azonnal hazament és mondta Zsuzsannának, hogy itt az idő, hogy elrejtőzzenek. Ilona már várta őket és tíz napon át rejtegette a házaspárt a kis lakásában. Ezután egy ismerősük segítségével Szilasékat egy a főváros környéki faluban helyezték el, ahol egészen 1945 januárjáig, a Vörös Hadsereg megérkezéséig rejtőzködtek.

Szilasék visszatértek a fővárosba, miután a harcok elcsitultak, majd 1957-ben Ausztráliába emigráltak. A következő években is tartották a kapcsolatot megmentőjükkel.

Sándorfy Ferencnét a Yad Vashem 2009-ben a Világ Igaza címmel ismerte el.