Anker Mária

Tuti albérlet, jó helyen

Ha az 1940-es évek elején valaki jó helyen albérletet keresett Budapesten könnyen lehet, hogy eljutott Anker Máriához. A mélyen hívő katolikus asszony a német és francia nyelv tanításából élt. Jövedelmét azzal egészítette ki, hogy nagy lakásában, amely a korabeli Horthy Miklós (ma Bartók Béla) út 15/b alatt volt, néhány szobát kiadott albérlőknek. A szomszédok az évek során megszokták, hogy az Anker lakásban nagy a mozgás és rendszeresen új arcok tűnnek fel.

Amikor a német megszállást követően az asszony rengeteg menekültet fogadott be, a szomszédok semmire sem gyanakodtak, azt gondolták, hogy továbbra is „normális” albérlők költöznek be Mária lakásába. Így menekült meg dr. Hollós Pál, aki korábban a Kereskedelmi Bank igazgatója volt, családjával együtt. A Kemény családdal kiegészülve összesen kilenc gyerek és felnőtt talált menedéket Anker Máriánál. Egyikük, az 1928-ban született Kemény-Sterner Éva a háború után úgy emlékezett vissza, hogy a légiriadók félelmetes óráiban Mária franciaórákat adott a gyerekeknek, hogy elterelje a figyelmüket a körülöttük lévő borzalmakról.

A kilenc állandó lakos mellett számos átmeneti „szállóvendég” is megfordult, olyan üldözött zsidók, akik csak néhány napra, néhány hétre vagy csak egy hónapra húzták meg magukat az Anker lakásban. Aki elhagyta a lakást az továbbadta a többi üldözöttnek, hogy ha biztonságos menedékre van szükségük, akkor hová menjenek.

A felszabadulást követően Anker Mária több megmentettjével tovább ápolta a kapcsolatot, annak ellenére, hogy többen elhagyták Magyarországot és Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy éppen Angliába emigráltak.

A Yad Vashem 1991-ben tüntette ki Anker Máriát a Világ Igaza címmel.