Raoul Wallenberg

Képgaléria: 
Wallenberg Budapesten

A legismertebb svéd

Raoul Wallenbergről, erről a tettre kész, vagány, élelmes és egyébként jóképű svéd fiatalemberről szinte mindenki hallott már. Az 1912-ben születtet, korán árvaságra jutott fiatalember bejárta a világ számos pontját, mire 1944 nyarán, a magyarországi deportálások utolsó napján, július 9-én megérkezett Budapestre. A harminckét éves, diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező férfit több okból is delegálták, titkári rangban a magyarországi svéd diplomáciai testülethez. Egyfelől azzal a megbízással, hogy igyekezzen a még életben lévő és a deportálást ideiglenesen elkerülő budapesti zsidókon segíteni. Másrészről pedig az OSS is támogatta kiküldését, hiszen így akartak hangulatjelentéseket kapni a magyar vezetésben lévő hangulatról.

Amikor Raoul Wallenberg megérkezett Budapestre a vidéki zsidóságot már Auschwitzba deportálták, a fővárosi zsidókat csillagos házakba zsúfolták, a férfiakat pedig a munkaszolgálatos századokban dolgoztatták. A védlevelek kiadása már működött, ennek ellenére a fiatal svédnek rengeteg munkája akadt. Miután felmérte a feladatokat és a lehetőségeket, hozzálátott egy hálózat felépítéséhez. Így teljesedett ki a svéd követség C osztályának munkája, amelynek közel négyszáz munkatársa lett a munkája során. A szervezetben dolgozók többsége zsidó aktivista volt.

Miből állt Wallenberg tevékenysége? Elsőként ezreknek juttatott védlevelet, élelmiszert és gyógyszereket. A nyilas hatalom átvételt követően a nyugati határ felé indított halálmenetekből és a Józsefvárosi pályaudvarról indított deportáló szerelvényekből is sokakat kimentett. A többi követség munkatársaival együtt elérte, hogy a hatóságok engedélyezzék a védlevéllel rendelkező zsidók külön épületben való elhelyezését. Így születtek meg a védett házak. Az úgynevezett nemzetközi gettó harminchat svéd védelem alatt álló épületét is mindennel ellátta, amire csak lehetősége volt a háborús körülmények és a főváros ostroma közben.

1944 decemberében a svéd mentőakció és Wallenberg is nehéz helyzetbe került, amikor a nyilas hatóságok felé nyilvánvalóvá vált, hogy a svédek nem fogják elismerni a Szálasi kormányt. Emiatt betiltották a Svéd Vöröskereszt működését. Ugyanakkor a nyilas kormányszervek nyugat felé menekülésével a budapesti utcákon a nyilas pártszolgálatosok rémuralma valósult meg. Emiatt karácsony után magának Wallenbergnek is bujkálnia kellett. Többek között egy másik embermentő, Ocskay László lakásán a Benczúr utcában (ma az Osztrák Nagykövetség épülete) is bujkált.

1945. január 17-én elindult, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjet csapatok parancsnokaival. A SZMERS (Halál a kémekre!) csoport tisztjei letartóztatták, majd Moszkvába szállították. A Ljubjankán hallgatták ki és néhány évvel később (valószínűleg 1947-ben) egy fogászati beavatkozás álcája alatt kivégezték. Mivel a szovjet és a posztszovjet hatóságok nem szolgáltattak hiteles információkat (egészen 2016-ig) halálának körülményeiről, ezért családja nem fogadta el a halálával kapcsolatos különböző elméleteket.

Raoul Wallenberg eltűnését követően valóságos legenda lett. Ma az emberiesség, a bátorság és segítés szinonimájaként ismerjük, mint a „humánum lovagját”. Számos ország, számos városában utcák, terek, intézmények és civil szervezetek viselik a nevét.

A Yad Vashem Intézet 1963-ben, az elsők között nyilvánította a Világ Igazának Raoul Wallenberget.