Oscar Schindler

Képgaléria: 
Schindler és listája

Egy náci, akit ma mindenki szeret

Ha eláruljuk ennek az embermentőnek a nevét, akkor minden olvasó tudni fogja, hogy miért igaz a fenti mondat.

Amikor hősünk szülővárosában Zwittauban (1908-ban, születésekor az Osztrák-Magyar Monarchiához, ma Csehországhoz tartozó kisváros) felmerült, hogy emléktáblát állítsanak neki, akkor a lakosság nagy része és a városvezetés is tiltakozott ez ellen. Arra hivatkoztak, hogy a város emlékezetében inkább egy garázda és nőcsábász személyként él, nem pedig nemes embermentőként. A világgal 1993-ban ismertette meg a történetét Steven Spielberg amerikai filmrendező. Igen, Oscar Schindlerről van szó.

Hősünk, aki 1908-ban született, Zwittau egyik leggazdagabb családjában látta meg a napvilágot. nincs még húsz éves, amikor megnősült elvéve Emlie Pelzt, aki mindvégig kitartott mellette. A gazdasági válság hatására a Schindler cég csődbe jutott, ami növelte Oscar elkeseredettségét. A náci és pángermán eszmék hatására 1935-ben belépett a Szudétanémet Pártba, amely a Csehszlovákiától való elszakadást és a Németországhoz való csatlakozást hirdette. A következő évben az Abwehr, azaz a német katonai hírszerzés, ügynöke lett. Emiatt 1938 nyarán letartóztatták, csak ősszel szabadult, amikor a Szudétavidék a müncheni egyezménynek megfelelően Németországhoz került. Ezt követően üzleti utazások fedőtörténete mögé bújva többször járt Lengyelországban, ahol a hadsereg elhelyezkedéséről és erejéről gyűjtött adatokat. A német támadásnak casus belliül szolgáló gleiwitzi támadáshoz Schindler szerezte be a lengyel katonai egyenruhákat. 1939-ben csatlakozott a náci párthoz is, amelyben jó, és a későbbiekben használható, kapcsolatokra tett szert. Az Abwerhnek 1940-ig dolgozott.

Krakkóba azért érkezett, hogy a zsidóktól és lengyelektől elkobzott ingatlan és ingó vagyonból kivegye a részét. Feketepiaci kapcsolatait gátlástalanul, szinte bagóért megszerzett egy zománcozó üzemet Abraham Bankiertől (aki később, mint Schindlerjude, túlélte a holokausztot). Az üzemben zsidókat dolgoztatott, akiket az SS Gazdasági Hivatalától bérelt, azon egyszerű oknál fogva, hogy kevesebbe kerültek, mint a lengyel munkások. Gyára, kezdetben, nem sokban különbözött azoktól az üzemektől, amelyek a megszállt lengyel területeken gomba módra jöttek létre. A zsidókat a gettóból (amit Krakkóban 1941 márciusában hoztak létre) reggel őrizettel elkísérték a munkahelyre, ahol dolgozniuk kellett estig, majd visszavitték őket a falak közé. A munka azonban túlélési esélyt jelentett azoknak és gyakran a családjuknak is, akik igazolással rendelkeztek arról, hogy a németeknek dolgoznak.

Amikor 1941 márciusának a közepén a nácik felszámolták a krakkói gettót, akkor a Schindler-zsidók is a palszowi munkatáborba kerültek. A gettó felszámolásakor látott brutális jelenetek késztették arra Oscart, hogy átgondolja a zsidókhoz való viszonyát. Hamarosan a gyárát átalakíttatta lőszergyárnak és a haditermelésben való részvétel esélyt jelentett az ott dolgozó zsidóknak is. Rávette a plaszowi parancsnokot, Amon Göthöt, hogy engedélyezze a gyár altáborrá szervezését, amelynek költségeit Schindler állta. Amikor 1944 végén a Krakkó melletti tábort felszámolták és a foglyokat az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba küldték, Oscar vesztegetéssel elérte, hogy az üzemét, ami létfontosságú hadiipari egységnek volt minősítve, áttelepíthesse a Szudéta-vidékre, Brünnlitzbe. Ekkor született meg a híres lista, amelyen 1096 név szerepel. Ezek az emberek túlélték a holokausztot.

A háborút követően feleségével, akit egyébként számtalan esetben megcsalt különböző lengyel alkalmazottaival, Argentínába menekültek, ahonnét az 1950-es évek közepén tértek vissza Németországba. Vállalkozásai csődbe mentek és el is szegényedett volna, ha az általa megmentett zsidók nem hoznak létre egy alapítványt a megsegítésére. 1962-ben, mint Világ Igazát ismerte el a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet. Miután 1974-ben meghalt a jeruzsálemi Sion hegyen temették el.

 

Spielberg filmjéből részletek és a filmzene a Youtube-on.

Thomas Keanelly dokumentum regénye Oscar Schindlerről.

Egy cikk az eredeti lista megtalálásáról.