Ágocs Nóra

A kiskunhalasi fiatalasszony

A huszonnégy éves fiatalasszony, Ágocs Nóra Kiskunhalason élt férjével és két kisgyermekével. Miközben 1944 tavaszán már Budapestet bombázták és a front közeledett a magyar határhoz az alföldi városban az élet viszonylag békésen folyt. Az Ágocs család úgy döntött, hogy befogadnak a kibombázottak közül egy hadiárvát. Így érkezett meg hozzájuk Elbert Klára, aki a szállásért és az élelemért cserébe végezte a házimunkát és vigyázott a gyerekekre. A két fiatal nő összebarátkozott, de Klára nem mondta el, hogy ő valójában Alton Klára, és nem hadiárva, hanem zsidó származású.

1944 tavaszán Kiskunhalasin is létrehozták a gettót, a lakosságot pedig hirdetményekben tájékoztatták arról, hogy a zsidókat bújtatókat internálással büntetik. Nóra akkor elmondta Klárának, hogy a tiltás ellenére szívesen bújtatna zsidókat, ha segítséget kérnének. Azt is elmondta azonban, hogy a férje ebbe soha nem egyezne bele, hogy zsidókat rejtegessen az otthonában. Klára ekkor vallotta be Nórának, hogy ő is zsidó. A fiatalasszony nem vonta meg a segítségét barátnőjétől, csupán annyit kért, hogy a férje előtt ne tárja fel a zsidó voltát. A háború végéig és még további hónapokig megőrizték titkukat, így Klára túlélte a vészkorszakot.

Miután Alton Klára Angliába emigrált a barátság nem szakadt meg, folyamatosan tartották a kapcsolatot Nórával.

Ágocs Nórát a jeruzsálemi Yad Vashem 1994-ben kitüntette a Világ Igaza címmel.