Ráth Klára

Képgaléria: 
Ráth Klára

Egy valódi irgalmas nővér

A budapesti Ménesi úton található Őrangyalház zárdát az Irgalmas Nővérek nevű rend apácái irányították. A zárda élén Ráth Klára nővér állt, aki 1942-ben csatlakozott a rendhez, 1944 és 1950 között Főtisztelendő Anyaként szolgált. Magyarország náci megszállása idején, a nyilas uralom alatt, 1944. október 15. és 1945 februárja között a zárda Raoul Wallenberg svéd diplomata védelme alatt állt, és körülbelül száz zsidó nőnek és gyermeknek szolgált menedékül. Néhányan közülük így emlékeztek vissza a zárdában töltött hetekre, hónapokra:

?Egy olyan csapatot ismertem meg, akik a nehéz időkben is képesek voltak emberek maradni. Ezek az apácák az életüket áldozták értünk. Éjjel kimentek, és zsidó csecsemőkkel tértek vissza, akiket bizonyára édesanyjuk bízott rájuk.? ? mondja Kárpáthy Stern Zsuzsa, aki 14 éves volt, amikor a zárdába került, édesanyja egy keresztény barátjának köszönhetően.

Spiegel Layton Zsuzsa 8 évesen érkezett a zárdába. Édesapját elvitték kényszermunkára, őt pedig a család egy német barátja vitte el az apácákhoz. ?Nagyon hiányzott az édesanyám, de a nővérek csodálatosak, melegszívűek voltak. A konyhában dolgoztam, zöldséget és krumplit hámoztam, hogy legalább legyen mit ennünk. 1944 decemberében, karácsonykor mindannyian a pincében aludtunk, játszottunk, olvastunk, aznap nem tanultunk semmit. Az a fenyőillatú, elvarázsolt hangulatú karácsony gyönyörű volt.?

Szüsz Fehér Veronika 9 évesen érkezett a zárdába, 1944 karácsonya környékén, és körülbelül 6 hetet töltött ott. Veronika a nehéz időszak és a folyamatos szovjet ostrom ellenére is így emlékszik: ?Mindig volt mit ennünk... Imádkoztunk is, de ez természetes volt, hiszen menedéket nyújtottak nekünk, és megmentették az életünket".

A megszállás idején a nyilaskeresztes fegyveresek és a németek váratlan ellenőrzéseket tartottak a zárdában, Klára nővér azonban mindig megakadályozta, hogy zsidók után kutassanak az épületekben. Ezekről a veszélyes helyzetekről nem csupán a gyerekeknek, hanem a szerzetesnőknek is vannak emlékeik. A főnökasszony bátorságát mindannyian kiemelték. Mária nővér, a zárda egyik apácája mesélt arról, amikor egy alkalommal a németek a zárdában akartak letelepedni. Klára nővér, aki tudott németül, bátran idézte a magyar szózat egyik sorát: ?Itt élned, halnod kell? ? utalva arra, hogy nem szándékozik elhagyni a házat és beengedni a németeket, még akkor sem, ha ennek nagyon súlyos ára van. A németek dühösen távoztak. Mária arról is mesélt, amikor egyszer nyilaskeresztesek kutattak zsidók után, de elmentek, miután Klára nővér nem tágított attól, hogy a zárdában élő minden gyermek megkeresztelkedett.

Visy Klára Klaudia nővér, aki szintén a zárdában élt, egy másik nyilaskeresztes razziáról mesélt. A fegyveresek szerencsére üres kézzel távoztak, Klára nővér 3 órán keresztül etette és itatta őket alkohollal, hogy elfeledkezzenek küldetésükről.

Basics Imre atya, aki növendék volt a zárdában, így emlékezik: ?Tudtuk, hogy a felső épület tele van zsidó gyerekekkel, és a nővérek nagyon jól gondjukat viselik. A gyermekek szabadon imádkozhattak, és nem kellett csatlakozniuk a gyülekezethez.?

Tóth István, a zárda lelkésze mesélte Klára nővérről: ?Nagyon erős személyiség volt, nem ingott meg soha? A bejárati ajtón át mentett meg embereket, és ha ez lehetetlenné vált, az ablakon keresztül hozta be őket.?

Évekkel később Kárpáthy Stern Zsuzsa és Spiegel Layton Zsuzsa is visszatért a budapesti zárdába, hogy kifejezzék hálájukat a nővéreknek. Klára nővér 1991-ben halt meg.

Ráth Klárát a Yad Vashem 2010-ben világ Igaza címmel ismerte el.

Egy angol nyelvű poszt Ráth Kláráról.

Az eseményeket élethűen ábrázolja a magyar filmrendező, Mérei Anna 2001-es filmje.

Egy cikk a cím átadó ünnepségről.