Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet
Aki nem csak a lelken segített
Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet pszichológus Budán tartott fenn egy gyermekotthont fogyatékos gyermekek számára. A szakmája és a gyermekek iránt elkötelezett doktornő mindent megtett védencei érdekében, sőt még többet is, ami elvárható lett volna. A nyilas korszak alatt az otthonban nyolc zsidó kisgyermeket is elrejtett, akik három és tizennégy év közöttiek voltak.
Egyikük Dános Veronika volt, akit 1944 októbere és 1945 februárja között bújtatott a pszichológusnő. Három Dános lány volt: a legidősebbet kényszermunkára deportálták a Német Birodalomba. A középső keresztény papírokkal, álnéven bujkált. Veronikát azonban, mivel nagyon zsidós külseje volt, nem lehetett kiadni kereszténynek ezért nővére Vékes Ödönné Korzáti Erzsébethez fordult.
Ennek eredményeként Veronikát álnéven felvették a gyermekotthonba hét másik zsidó gyermekkel együtt. Az intézményvezető V. Korzáti Erzsébet ismerte a gyerekek valódi származását. Tudott arról a halálos veszélyről is, ami a nyilasok részéről fenyegette azokat, akik zsidókat bujtattak. Védelmet nyújtott a gyerekeknek, és mint avatott pszichológus segített nekik leküzdeni a félelmet, amit a nyilas fenyegetéstől éreztek. Abban is segítségükre volt, hogy fel tudják dolgozni a szüleiktől való elszakítottságot is.
A főváros ostroma során a gyermekotthon épületét találat érte és megrongálódott. Erzsébet másik lakóhelyet keresett, ahová magával vitte a zsidó gyerekeket is. A felszabadulást követően mindegyiküket visszaadta a családjuknak.
Vékes Ödönné Korzáti Erzsébetet a Yad Vashem 1993-ban a Világ Igaza címmel ismerte el.
V. Korzáti Erzsébet és a költő Szabó Lőrinc viszonyáról olvasható az alábbi írás.